1973 Age Friendship Cup MAG WAG

1972: Comăneci Wins Bars and Beam at the Friendship Cup

Typically, when Americans tell the story of Nadia Comăneci, they start with the 1975 European Championships or the 1976 American Cup. But the truth is that Comăneci made a name for herself in Europe much earlier. One of her first triumphs was at the 1972 Olympic Hopes/Druzhba (Friendship) competition.

If you’ve read Comăneci’s book, Letters to a Young Gymnast, you might recall a brief mention of the competition:

On the heels of failure came my first success, at the 1972 Friendship Cup. Our team’s gymnasts were only ten years old. All gymnasts from the other countries were in their late teens and early twenties. Bela and Marta hadn’t even known how much younger we were before we arrived at the competition because they’d never seen the Soviet gymnasts, let alone the Czechs or Germans, compete. We walked into the arena, tiny little girls with pigtails, facing the likes of Lyudmila Turischeva, a long-legged and unbelievably graceful gymnast from Russia.


I won the all-around gold at the Friendship Cup. The team won the silver. We had done the unthinkable, beating the best international gymnasts in the world.

Letters to a Young Gymnast

To be sure, Tourischeva did not compete at this meet, female competitors had to be 16 or younger (not in their early 20s), and Comăneci did not win the all-around at the 1972 competition (she did in 1973). That said, her first major success indeed came at the age of 10 in Sofia in 1972, and it paved the way for future international successes — long before the Montreal Olympics.

So, let’s take a look at what was written about the competition in 1972. It was a different time — a time when the Romanian newspapers didn’t know how to properly spell Comăneci’s surname. Nevertheless, the Hungarians could see that Romania was a rising power in gymnastics:

[W]e must keep an eye on the sporting careers of Romanian gymnasts over the age of 10 in the coming years if we want to keep pace with the development of women’s gymnastics.

Sportélet, Sept. 1, 1972
The beam podium at the 1972 Friendship Cup. On the top step are Nadia Comăneci and Krisztina Medveczky. The Hungarian article below mentions the big bows in the Romanian gymnasts’ hair. Image source: Sportélet, Sept. 1, 1972

Note: Noting the factual errors in Comăneci’s book is not a dig at her. If you asked me about details from when I was 10, I would probably get some of the facts wrong, as well.

Note #2: The title of this post spotlights Comăneci because it’s part of a series of posts on her early career.

Quick Links: Women’s Results | Romanian Coverage | Hungarian Coverage | Appendix: Men’s Results

Women’s Results


1. Soviet Union181.20
2. Czechoslovakia178.35
3. Hungary178.10
4. Romania177.95
5. East Germany177.25
6. Bulgaria-1176.60
7. Bulgaria-2174.05
8. Poland173.30
9. North Korea171.80
10. Cuba156.20


1. Bichukina
2. Blagoeva
3T. Gordeeva
3T. Escher
3T. Kéry
6. Savina
7. Medveczky
8T. Schegoleva
8T. Comăneci
10. Cojanu
18. Kormos
19. Lőcsei
25. Truşcă
27. Bolocan
30. Gabor
32. Figlár
37. Barkódi
38. Brănișteanu
Source: Sportul, July 24, 1972; Népsport, July 25, 1972
Note: The results are not complete.


GymnastCountryFinal Score
1. Schegoleva
2. EscherGDR18.65
3. BichukinaURS18.60
4. Stodůlková
5. BlagoevaBUL18.55
6. ComăneciROU18.50

Uneven Bars

GymnastCountryFinal Score
1. ComăneciROU18.75
2. SavinaURS18.40
3. BlagoevaBUL18.35
4. CojanuROU18.30
5. BichukinaURS18.25
6. MedveczkyHUN18.15


GymnastCountryFinal Score
1T. ComăneciROU18.60
1T. MedveczkyHUN18.60
3. SavinaURS18.05
4. KéryHUN18.00
5. Gerschau
6. Ze Yun HiPRK17.65


GymnastCountryFinal Score
1. BichukinaURS19.05
2. Kim
3. KéryHUN18.70
4. GordeevaURS18.60
5. Schegoleva
6. BlagoevaBUL18.30

Romanian Coverage


SOFIA, 23 (by phone, from our correspondent). After three days of competitions, the traditional junior gymnastics competition “Friendship Tournament” ended on Sunday afternoon. The Soviet gymnasts were remarkably successful, winning 8 gold medals in the team competition and apparatus finals. The Romanian team also performed very well, with Nadia Comănici [sic] winning two gold medals, as well as the gold medal on rings won by Nicolae Oprescu. So in the ranking by gold medals Romania is in second place (with three medals) after the Soviet Union, followed by Hungary with two gold medals, D.P.R. Korea and Poland with one gold medal. It should be noted that in the women’s competition the Romanian team was the youngest (average age 12 years and 6 months), and in the individual competition Romania presented the youngest competitor, Georgeta Gabor (10 years).

[Note: Comăneci was also 10 at this competition.]

Sportul, July 24, 1972


SOFIA, 23 (prin telefon, de la corespondentul nostru). După trei zile de Întreceri, duminică după amiază s-a încheiat aioi tradiţionala competiţie de gimnastică a juniorilor „Turneul Prietenia“. Un remarcabil succes au repurtat gimnaştii sovietici, care au câştigat 8 medalii de aur în concursul pe echipe şi în finalele pe aparate. Foarte bine a evoluat, de asemenea, echipa română, care prin Nadia Comănici a cucerit două medalii de aur, la care se adaugă şi medalia de aur obţinută la inele de Nicolae Oprescu. Astfel că în clasamentul pe medalii de aur România ocupă locul II, (cu trei medalii) după Uniunea Sovietică, urmată de Ungaria cu două medalii de aur, R.P.D. Coreeană şi Polonia cu cite o medalie de aur. De remarcat că In întrecerea feminină echipa României a fost cea mai tinără (media de vlrstă 12 ani şi 6 luni), iar in competiţia individuală România a prezentat cea mai tinără concurentă, Georgeta Gabor (10 ani). 

Hungarian Coverage

Note: Just as we saw in coverage of the 1972 Soviet Junior Championships, the Hungarians also were pondering the question of age. How much training can young athletes handle? When should they start to specialize in one sport?


Our Bulgarian friends have greatly learned how to organize sports competitions. Two years ago, the World Volleyball Championship, last year’s World Wrestling Championship, and now the colorful and eye-catching mustering of the youngest gymnasts, all prove that the high-quality, international level of Bulgarian organizational art has caught up with the advanced Bulgarian competitive sport. We use the word “art” intentionally, because here it is not enough to know the rules, the professional knowledge, the strictly defined requirements of certain international sport associations, but the spirit of the great international sporting competitions, clashes and meetings must always be present, even if it is hidden, alongside and interwoven with all these. The military order, the bureaucratic rigidity, and the approach of keeping the rules must always be spiced up with the lightness of the human spirit, and its abundance, which often cannot be expressed with the words that convert the hard fight into a noble competition and an unforgettable sporting event. 

Ultimately, it is not one of the most important sports events of the year — and especially not in the year of the Olympics — that more than a hundred gymnasts from the nine socialist countries met in Sofia, and that these boy gymnasts under the age of 18 and girl gymnasts under the age of 16 for three days got a taste of what the gymnastics field of the 1976 Olympic game would be like. In the past, such a gathering was called the Olympic Hopes tournament, and now the organizing Bulgarians announced the international meeting with this apt term: Druzhba ’72. And indeed, the word friendship was most appropriate for the Sofia competition, not only in its name but also in its spirit. Friendly competitors of friendly countries decided among themselves in a friendly manner where, in the summer of 1972, the youngest gymnastics hopes of those countries, which had already achieved so much success in the last Olympic Games, actually stand. 

Objective experts concluded that this examination was a successful one. Boys and girls of the youngest age group showed that there were moments when the breeze of the Olympic games could be heard in the hall. Even the gymnastic hall itself was worthy of organizing the highest quality international tournament. The beautiful Sofia Festival Hall was the venue of the competitions, and in fact the whole competition, all the equipment prepared for the competition was a technical and organizing rehearsal. In two years, in 1974, Bulgaria will organize the World Gymnastics Championship, and then, using the current experience of organizing the competition and transferring the whole equipment, the great sports hall of Varna will host the best gymnasts in the world. 

The large number of interested audiences were welcomed by a well-known picture of the world competitions. The team competitions started at the same time on each apparatus, and if all the members of the team finished on one apparatus, they moved to the next apparatus in a disciplined manner, in a festive atmosphere. Without a single minute of interruption or disruption, this went on for three afternoons. On the first day, the boys’ teams of each country, on the second day, the girls’ teams competed on each apparatus, and on the third day, 6 boys and girls competing in the final presented their skills on each apparatus. 

Hungarian boy and girl competitors generally performed better than expected. Two gold medals, one silver medal and four bronze medals, and many other places: here are the results in terms of numbers and data. And another point: in the unofficial point competition between the countries, Hungary’s boys and girls took second place behind the Soviet Union, ahead of Poland, Romania, the GDR, the Democratic People’s Republic of Korea, Bulgaria, Czechoslovakia and Cuba in the unofficial point competition. Csaba Szuh, Secretary General of the Hungarian Gymnastics Association, pointed out with pride that our young gymnasts managed to overperform even the very stretched preliminary plan, and Hungary has never achieved such an excellent result in the Olympic Hopes tournament. But not only does the sporting performance of young Hungarian boys and girls gymnastics deserve the most sincere praise, but their whole attitude, behavior, and discipline also deserve it. These young people were obviously aware of that, through them, their country was being judged a little, and just as two years ago in Varna, the Hungarian journalist acknowledged with such compassionate pleasure, if he heard bits and pieces of praise among the audience about the civilized, sporty behavior, prettiness and discipline of the Hungarian volleyball girls, the Hungarian team in Sofia could now be proud of the attitude and human appearance of the boy and girl gymnasts. This is a very big merit, and I would just like to thank the educators and coaches who instill this attitude in the young people. Because this means a surplus that can be expressed not only in human sympathy, but also in tenths of a point. 

The experts paid special attention to the performance of the Hungarian girls’ team, primarily because our two members of the Olympic games team, Krisztina Medveczky and Anikó Kéry, could compete in this category, as both of them are younger than 16. None of them disappointed: Krisztina Medveczky won a gold medal on the balance beam, and Anikó Kéry won a bronze medal in a very strong field on the floor, and also came in third in the individual all-around. However, this competition was also an excellent opportunity for our Olympic team members because, in the glowing atmosphere of a serious international competition, in the presence of many external disturbances associated with the competition — during the most difficult exercises, when concentration is so indispensable, the applause or cheering of the audience, because on another apparatus the presentation of an exercise was successfully completed, the constant notification of the announcer through the loudspeaker, the incessant hustle-bustle of the girls helping the scoring judges, and the competition on the platform was a very good rehearsal before Munich. The most conscientious trainers of the girls’ exercises could still use the last weeks before Munich to correct the mistakes of their gymnasts seen in Sofia, as of course there were mistakes.  

It was very pleasing for us that Imre Bánrévi, who won the gold medal on pommel horse, finished in sixth place in the all-around. In addition to the aforementioned Hungarian competitors, the 16-year-old Béla Laufer should be remembered among the boys, who reached the podium on the floor, and among the girls the 14-year-old talented Erzsébet Kormos. They can both participate on two occasions in the international muster of the youngest gymnasts. 

The competition in Sofia also had a surprise that has probably never happened before in the history of gymnastics. This was the Romanian women’s team. Perhaps it is not appropriate to describe this word as a women’s team, because when the audience first saw these small children, with two huge white bows in their hair, they thought that they would see some improvised gymnastics show outside the competition. What happened on the other hand? The little girls, led by their almost six-foot coach, marched among the competitors and began to warm up after the festive parade. Almost no one wanted to believe their eyes. What these little girls did, especially on uneven bars and balance beam, could have been envied by even the most mature of competitors. The youngest of them has just turned 10, but the oldest is just over 14, and one of them, 11-year-old Nadia Comaneci, has just started her spectacular sports career with two gold medals. She won first place on the balance beam with our Krisztina Medveczky, and won the gold medal alone on the uneven bars. These girls will be able to compete at the Olympic games 1976, because they will be 14 years old by then, and at the Olympic games 1980, the venue of which we do not even know, they will be 18 years old. 

In recent years, a great deal has been written and talked about the training load of sports women. Hundreds of articles have dealt with this very important issue. When should competitive sport start, and when should young athletes specialize young athletes? How can a physically underdeveloped young girl and boy withstand the load, which can be extremely demanding even for older people? How can competitive sport be reconciled with the academic progress of young people? These and similar questions have been and will certainly continue to be raised when we talk about sport for young people. And then, in the Festival Hall in Sofia, six sky-blue sweatshirts, red tracksuits and white bows suddenly appear, and all theories are suddenly shattered. Theories or not, we must keep an eye on the sporting careers of Romanian gymnasts over the age of 10 in the coming years if we want to keep pace with the development of women’s gymnastics.

Sportélet, Sept. 1, 1972


Bolgár barátaink nagyszerűen megtanulták a sportversenyek rendezését. Két évvel ezelőtt a röplabda-világbajnokság, tavaly a birkózó-világbajnokság, most pedig a legfiatalabb korosztályú tornászok színes, szemeit gyönyörködtető seregszemléje, mind azt bizonyítja, hogy a nagykorúvá lett bolgár versenysport mellé szorosan felzárkózott a nemzetközi színvonalon álló bolgár szervező és rendező művészet. Szándékosan használjuk a művészet szót, mert itt nem elég a szabályok ismerete, a mesterségbeli tudás, az egyes nemzetközi szövetségek szigorúan körülhatárolt követelményei, hanem mindezek mellett, illetve mindezeket átszőve, ha rejtetten is, de mindig jelen kell lennie az egyes nagy nemzetközi sportversenyek, összecsapások és találkozók éltető szellemének. A katonás rendet, a bürokratikus merevséget, csak a szabályok megtartására ügyelő szemléletet mindig fűszerezni kell az emberi szellemnek azzal a könnyedségével, azzal a szavakkal sokszor ki sem fejezhető többletgazdagságával, amely a fogcsikorgató küzdelmet nemes versengéssé, felejthetetlen emlékű sporteseménnyé nemesíti. 

Végeredményben nem tartozik az év pirosbetűs sporteseményei közé — és különösen nem az olimpia évében —, hogy Szófiában összegyűlt kilenc szocialista ország több mint száz tornásza, s hogy ezek a 18 év alatti tornászfiúk, illetve 16 év alatti tornászlányok három napon keresztül egy kis ízelítőt adtak abból, milyen is lesz az az 1976-os olimpia tornászmezőnye. Régebben az olimpiai reménységek tornájának nevezték az ilyen összejövetelt, most a rendező bolgárok ezzel a találó kifejezéssel hirdették meg a nemzetközi találkozót: Druzsba’72. És valóban nemcsak nevében, hanem szellemében is a barátság szó jellemezte a leghívebben a szófiai versenyt. Baráti országok baráti versenyzői baráti légkörben döntötték el egymás között, hogy 1972 nyarán tulajdonképpen hol is tartanak azoknak az országoknak a legfiatalabb tornászreménységei, amely országok már az elmúlt olimpiákon is annyi szép sikert könyvelhettek el maguknak. 

Tárgyilagos szakértők megállapítása szerint ez a vizsga jól sikerült. A legfiatalabb korosztályú fiú- és leányversenyzők olyan tudásról tettek tanúbizonyságot, hogy voltak olyan pillanatok, amikor már az olimpiai versenyek szelének a zúgását lehetett hallani a teremben. Már maga a terem is méltó volt akár a legszínvonalasabb nemzetközi tornaverseny megrendezéséhez. A gyönyörű szófiai Fesztiválcsarnok volt a versenyek színhelye és voltaképpen már az egész verseny, a versenyre készült minden berendezés technikai és rendezési főpróba volt. Két év múlva, 1974-ben ugyanis Bulgária rendezi meg a tornász-világbajnokságot, s akkor a mostani verseny rendezési tapasztalatait felhasználva és az egész berendezést átszállítva, a nagyszerű várnai sportcsarnok fogadja majd a világ legjobb tornászait. 

A szép számú érdeklődő közönséget a világversenyekről már jól ismert kép fogadta. A csapatversenyek minden szeren egyidőben kezdődtek és ha egy szeren a csapat valamennyi tagja végzett, akkor ünnepi külsőségek között fegyelmezetten átvonult a következő szerre. Egyetlen percnyi fennakadás vagy zavar nélkül így ment ez három délutánon keresztül. Első nap az egyes országok fiúcsapatai, második nap a lányegyüttesei szerepeltek minden szeren, harmadik nap pedig a döntőbe jutott 6—6 fiú- és leányversenyző mutatta be tudását az egyes szereken. 

A magyar fiú- és leányversenyzők általában a vártnál jobban szerepeltek. Két arany, egy ezüst és négy bronzérem és emellett sok helyezés: íme ez a számokkal és adatokkal is jellemezhető eredmény. És még egy: az országok közötti nem hivatalos pontversenyben Magyarország fiú- és leánycsapata a Szovjetunió mögött a második helyet foglalta el, megelőzve — a nem hivatalos pontverseny sorrendjében — Lengyelország, Románia, az NDK, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Bulgária, Csehszlovákia és Kuba csapatait. Szuh Csaba, a Magyar Torna Szövetség főtitkára a verseny után jogos büszkeséggel mutatott rá arra, hogy fiatal tornászainknak még a nagyon feszített előzetes tervet is sikerült túlteljesíteniük és Magyarország az olimpiai reménységek tornaversenyén soha még ilyen kitűnő eredményt nem ért el. De nemcsak a fiatal magyar tornászfiúk és -leányok sportteljesítménye érdemli meg a legőszintébb dicséreteit, hanem egész magatartásuk, viselkedésük és fegyelmezettségük is. Ezek a fiatalok nyilvánvalóan tisztában voltak azzal, hogy rajtuk keresztül egy kicsit hazájukat is megítélik és mint ahogy két évvel ezelőtt Várnában olyan együttérző örömmel nyugtázta a magyar újságíró, ha a közönség körében lépten-nyomon dicsérő szófoszlányokat hallott a magyar röplabdáslányok kulturált, sportszerű viselkedéséről, csinosságairól és fegyelmezettségéről, ugyanúgy most a kis szófiai magyar különítmény is büszke lehetett a tornászfiúk és -leányok magatartására, emberi megjelenésére. Ez pedig igen nagy szó és csak köszönet illeti azokat a nevelőket és edzőket, akik ezzel a szemlélettel oltják be a fiatalokat. Mert ez nemcsak emberi rokonszenvben, hanem sokszor tizedpontokban is kifejezhető többletet jelent. 

A szakemberek különös figyelemmel kísérték a magyar leánycsapat szereplését, elsősorban azért, mert két olimpiai kerettagunk, Medveczky Krisztina és Kéry Anikó is ebben a kategóriában versenyezhetett, minthogy még egyikük sem töltötte be 16. életévét. Egyikük sem okozott csalódást: Medveczky Krisztina a gerendán aranyérmet szerzett, Kéry Anikó pedig a talajon nagyon erős mezőnyben bronzérmet nyert, és emellett az egyéni összetett versenyben is harmadik lett. De kitűnő alkalom volt ez a verseny olimpiai kerettagjainknak azért is, mert egy komoly nemzetközi verseny izzó légkörében, a versennyel együttjáró sok külső zavaró körülmény együttes jelenlétében — a legnehezebb gyakorlatok közben, amikor az összpontosítás annyira nélkülözhetetlen, a közönség tapsa, vagy üdvrivalgása, mert egy másik szeren egy gyakorlat bemutatója sikeresen befejeződött, a hangszórón keresztül a bemondó állandó tájékoztatása, a pontozóbíráknak segítő kislányok szakadatlan sürgéses orgása, valamint az emelvényen való versenyzés nagyon jó főpróba volt München előtt. A lányok munkáját a leglelkiismeretesebben figyelemmel kísérő szakvezetők pedig még felhasználhatták a München előtti utolsó heteket arra, hogy a Szófiában látott hibákat — mert természetesen ilyenek is akadtak — növendékeikkel kijavíttathassák.  

​​Számunkra rendkívül örvendetes volt, hogy Bánrév Imre — aki különben a lólengésben aranyérmet nyert — az összetettben a hatodik helyen végzett. A már említett magyar versenyzőkön kívül a fiúk közül meg kell még emlékezni a 16 esztendős Laufer Béláról, aki a talajon helyezést ért el, a lányok között pedig a 14 éves tehetséges Kormos Erzsébetről. Ők mindketten két alkalommal részt vehetnek még a legfiatalabb tornászok nemzetközi seregszemléjén. 

Volt a szófiai versenynek egy olyan meglepetése is, amilyen eddig valószínűleg nem fordult elő a tornasport történetében. Ez pedig a román női csapat volt Talán nem is illik leírni ezt a szót, hogy női csapat, mert amikor a közönség először meglátta ezeket a földből alig kinőtt kis csöppségeket, hatalmas két fehér masnival a hajukban, azt hitte, hogy versenyen kívül láthat majd valamilyen rögtönzött tornabemutatót. Ezzel szemben mi történt? A pöttöm kislányok majdnem kétméteres edzőjük vezetésével felvonultak a versenyzők között és az ünnepi felvonulás után elkezdtek bemelegíteni. Szinte senki nem akart hinni a szemének. Amit ezek a kislányok, különösen felemás korláton és gerendán produkáltak, azt még a legérettebb versenyzők is megirigyelhették volna. Közülük a legfiatalabb éppen most töltötte be 10. évét, de a legidősebb is alig több 14 évesnél , közülük az egyik, a 11 éves Nadja Comaneci mindjárt két aranyéremmel kezdte szédületesnek ígérkező sportpályafutását. A mi Medveczky Krisztinánkkal holtversenyben első helyen végzett a gerendán, a felemás korláton pedig egyedül lett aranyérmes. Ezek a kislányok az 1976-os olimpián már indulhatnak, mert addigra betöltik 14. életévüket és az 1980-as olimpián, amelynek még a színhelyét sem tudjuk, még csak 18 évesek lesznek. 

Az utóbbi években különösen sokat írtak és beszéltek a sportolók terhelhetőségéről. Szakcikkek százai foglalkoztak már ezzel a nagyon fontos kérdéssel. Mikor kell és szabad elkezdeni a versenyszerű sportot és mikor kell szakosítani a fiatal sportolókat? Hogyan bírja fizikai és szellemi erővel a szervezetileg még fejletlen fiatal lány és fiú az idősebbeket is rendkívül igénybe vevő megterhelést? Hogyan egyeztethető öszsze a versenyszerű sport a fiatalok tanulmányi előmenetelével? Ilyen és ehhez hasonló kérdések tömege vetődött fel és minden bizonnyal vetődik fel a jövőben is, ha a fiatalok sportjáról beszélünk. És ekkor a szófiai Fesztivál-csarnokban hirtelen megjelenik hat égszínkék melegítés, piros tornaruhás, fehér masnis csöppség, s egyik pillanatról a másikra halomra dönt minden elméletet. Elmélet ide vagy oda, mindenesetre az elkövetkező években — ha lépést akarunk tartani a női tornasport fejlődésével — figyelemmel kell kísérnünk a 10 éven felüli román tornászlányok sportpályafutását.

Appendix: Men’s Results

Men’s Team

1. Soviet Union271.75
2. East Germany269.45
3. North Korea268.20
4T. Hungary267.60
4T. Poland267.60
6. Bulgaria-1266.70
7. Bulgaria-2259.45
8. Czechoslovakia255.35
9. Cuba255.05
19. Romania252.55


1. Uhma
2. Selifanov
3T. Ganin
3T. Kim Zhe SikPRK54.40
5. KeranovBUL54.10
6. Bánrévi
7. FedorenkoURS54.00
8. Nachtigall
9T. Che Gen BokPRK53.80
9T. Szabó
12. Laufer
26. Donáth
31. Lackovics
32. Szivon
Source: Sportul, July 24, 1972; Népsport, July 25, 1972
Note: The results are not complete.


1. Che Gen BokPRK18.45
2. SelifanovURS18.35
3T. KeranovBUL18.25
3T. UhmaPOL18.25
5. LauferHUN18.10
6. DimovBUL17.90

Pommel Horse

1. BanreviHUN18.70
2. CaselCUB18.50
3T. GaninURS18.40
3T. SzabóHUN18.40
5. KoitchevBUL18.25
6. AndreevBUL16.70


1. OprescuROU18.70
2. GaninURS18.30
3. FedorenkoURS18.20
4. BrucknerGDR18.10
5. UhmaPOL18.05
6. PfaltingGDR17.55


1. SelifanovURS18.500
2. VozhnyakPOL18.425
3. BlombaPOL18.375
4. Che Gen BokPRK17.975
5. UhmaPOL17.900
6. AndreevBUL17.425

Parallel Bars

1. SelifanovURS18.60
2. UhmaPOL18.45
3. BarthelGDR18.35
4. BanréviHUN18.30
5. FedorenkoURS18.20
6. PfaltingGDR18.15

High Bar

1. GaninURS18.55
2T. Kim Zhe SikPRK18.50
2T. BanréviHUN18.50
4. UhmaPOL18.35
5. FedorenkoURS18.25
6. Li Chol SuPRK17.90

More on 1972

One reply on “1972: Comăneci Wins Bars and Beam at the Friendship Cup”

Thank you for this article! I look forward to the rest in your series on Nadia. I don’t know how you uncover all of the info you have on this site, but I love coming here to read everything you write. Thank you!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.